Szergej Lukjanyenko: Ugrás az űrbe - Update
Az Ugrás az űrbe-ről készített eredeti bejegyzésem után tovább gondolkoztam a könyvön, és két problémát fedeztem fel, amiért a kiadó a hibás - a borító és a fülszöveg. Ezt biztos lehetett volna jobban is megoldani, és ajánlom minden jövőbeni olvasónak, hogy kerülje el mindkettőt.
A fülszöveget nem olvastam el a regény elkezdése előtt, és milyen jól tettem. Abban a pár mondatban sikerül lelőniük az első 200 oldal összes titkát, ami miatt érdemes elolvasni a sztori elejét. Ha valaki rászánja magát a kötet elolvasására, mindenképp hagyja ki a fülszöveget.
Egy kisebbik probléma a borító által lelőtt poén - a regényben van egy pár feszült oldal, amikor a szereplő nem tudja, mi is történt valójában. Azonban a borító ismeretében az olvasó már tudja, és ez azoknak az oldalaknak a tétjét semmissé teszik. Nem nagy dolog, de azért elvesz az élményből. Szerencsére én a borítót sem figyeltem meg, mire eljutottam a kérdéses részig. Ha valaki ajándékba, esetleg kölcsönbe adja a könyvet egy barátjának, az rakjon rá egy papír borítót, az megoldhatja a problémát.
Ha olvastad a könyvet, Neked mi erről a véleményed?
You can leave a response, or trackback from your own site.
[…] gondolatai az SF&F irodalomról és filmekről « A Katedrális Őrzői Szergej Lukjanyenko: Ugrás az űrbe - Update »Szergej Lukjanyenko: Ugrás azűrbe […]
Őszintén szólva én nem értettem a borítót, de olvasás közben is csak az ominózus jelenet után esett le, hogy “ja igeeen, ezt ábrázolják a borítón is”. Szóval neem nem okozott különösebb problémát vagy élményvesztést.
Bocs, neem = nekem
Kérdéses persze ilyenkor, hogy az ember mennyire tanulmányozza a borítót olvasás előtt
Bennem is csak annyi tudatosodott a kép alapján, hogy itt egy űrsikló és egy Ikarusz busz szentségtelen násza zájlik, a paradicsomokat csak később vettem észre.